Loreley

A horror-lánc elejét itt találod: http://talentummobile.hu/kreativitas/tortenetek/117-loreley

Mary halkan becsukta maga mögött a gyerekszoba ajtaját. Végre elaludt, gondolta. Biztos felkavarta ez a sok változás az életében. Ezelőtt soha nem volt gond az elalvással, most meg fél, még nappal is, és holmi kislányról fantáziál, aki játszani akar vele. Igaz is, megkérdezem Bettyt, mit tud arról a családi tragédiáról.

A telefonhoz indult a folyosón keresztül, elhaladt a tükör előtt, és valami mozgást látott a szeme sarkából. Mintha valaki lett volna mögötte. Gyorsan hátrafordult, de nem volt ott senki.

Csak huzat van, nevette el magát, amikor látta, hogy a virágmintás függöny megmozdult. Megborzongott és becsukta a konyhaablakot, majd odament a készülékhez. Nyúlt a telefon felé, amikor éles csörgés hasította szét a csendet. Teste ijedten összerándult, ő gyorsan felkapta a kagylót, nehogy Bobby felébredjen.

- Szia, Szívem - fellélegzett, amikor Tom megnyugtató hangját hallotta. - Csak azért hívlak, mert van egy kis gond az építkezésen, úgy néz ki, nem érek haza vacsorára. Halló! Itt vagy?

Mary nem válaszolt rögtön, legszívesebben leordította volna Tom fejét, de visszafogta magát.

- Mégis, mikor jössz? Van néhány fontos dolog, amit meg kell beszélnünk. - Hangjából Tom tisztán kiérezte a szemrehányást. Szinte látta maga előtt, ahogy a felesége áll a telefon előtt, és a lábával dobol a padlón, közben a zsinórt húzgálja. Elmosolyodott.

- Ígérem, igyekezni fogok, maximum egy órával megyek később, mint szoktam. Ne haragudj. - Férje hangja fáradtan csengett, Mary megenyhült.

- Semmi baj, majd melegen tartom az ételt. Csak csalódott vagyok, azt hittem, végre együtt töltünk egy estét hármasban, úgy, mint régen. Bobbynak szüksége van rá. És nekem is, tette hozzá gondolatban.

- Tudom, kicsim. Holnap bepótoljuk, megígérem.

- Siess haza - tette le gyorsan Mary a kagylót. Tovább nem tudott uralkodni magán, kitört belőle a zokogás. - Holnap. Vajon lesz egyáltalán holnap? - Megrémült. Amióta ide költöztek, egyre többször törnek rá sötét gondolatok. Sokszor jön rá a sírhatnék, mintha nem is ő lenne az az életvidám asszony, aki pár héttel ezelőtt még a nagyvárosi szomszédság középpontja volt. Éjjelente felriadt, mintha gyereksírást hallott volna Bobby szobájából, de amikor átment, a fiút mély álomban találta. Tom sem ébredt fel, pedig szinte mindig ő ugrott először, ha Bobby felsírt.

- Ebből elég - fújta ki az orrát. - A végére kell járnom ennek a dolognak, mielőtt még teljesen bedepizek. - Mondta fennhangon, hogy megtörje az idegesítő csendet. Tárcsázott, és amikor Betty felvette a telefont, mosolyogva szólt bele. A szokásos bevezető társalgás után éppen rátért a tárgyra, amikor a gyerekszoba felől éles sikoltást hallott…